Athén Görögország legfontosabb városa volt az ókori görög civilizáció fénykorában, a Kr. e. 1. évezredben. Görögország "Aranykorában" (kb. i. e. 500-tól i. e. 300-ig) az egész Nyugati világ vezető kulturális, kereskedelmi és tudományos központja, valójában az ókori Athén szellemi és gyakorlati életében gyökerezik az a fogalom, amit ma "nyugati civilizációként" emlegetünk. E kiemelkedő korszak után Athén továbbra is jómódú város, szellemi központ maradt, egészen a késő római időkig. Athén lakossága i. e. 430 táján elérte a 310 000-et.

529-ben a keresztény Bizánci Birodalom minden filozófiai iskolát bezáratott, mert nem értett egyet azok pogány gondolkodásával, tanaival. A bizánci uralom idején Athén fokozatosan elszürkült, annyira, hogy a keresztes hadjáratok idejére egy közepes vidéki város szintjére süllyedt. Végzetesnek bizonyult a város szempontjából a 13–15. századok ideje, amikor a görög bizánciak a francia–olasz keresztesekkel harcoltak Athénért. 1458-ban az Oszmán Birodalom terjesztette ki hatalmát a városra, amikor II. Mehmet a Hódító szultán elfoglalta azt. Amint a szultán először meglátta Athént, földbe gyökerezett a lába az ámulattól, lenyűgözték ókori emlékművei, olyannyira, hogy halálbüntetés terhe mellett tiltotta meg minden alattvalójának az emlékművek megrongálását. A Parthenon-ban csodálatosan szép mecsetet működtettek.

A szultán szándéka ellenére, hogy megőrizze Athént oszmán tartományi fővárosként, a város lakossága tovább csökkent, majd tovább romlottak a túlélés feltételei, amikor a 18. század végére maga az Oszmán Birodalom is hanyatlásnak indult. Az idő múlásával a törökök egyre hanyagabbul kezelték a műemlékeket; a csodálatos Parthenonban Athén velencei ostroma idején (1687), lőpor és lövedék raktárat rendeztek be. Ennek eredményeként a templom súlyos károsodást szenvedett, amikor egy eltévedt velencei ágyúgolyó felrobbantott több hordó lőport, amelyet a főhajóban tároltak.

A görög függetlenségi háború után az oszmán birodalom elveszítette Athént. Amikor 1833-ban az újonnan létrejövő Görög Királyság fővárosa lett, mindössze 5000-en lakták ezt a hajdan csodálatos várost. A következő néhány évtized a város újjáépítésével telt, alapvetően neoklasszikus stílusjegyeket felhasználva. 1896-ban Athén rendezte meg az első újkori Nyári Olimpiai Játékokat. A következő jelentős növekedésre az 1920-as években került sor, amikor külvárosokat hoztak létre, elsősorban a Kis-Ázsiából beözönlő menekültek elszállásolására. A II. világháborúban a várost elfoglalták a németek és Athén jelentős veszteségeket szenvedett a háborúban. Athén a háború után gyors növekedésnek indult, ami kb. az 1980-as évek elejéig tartott és túlzsúfoltsághoz, közlekedési túlterheltséghez, légszennyezettséghez vezetett. A város ma is Európa egyik legszennyezettebb városa, bár az elmúlt évek infrastrukturális beruházásai jelentős eredményeket hoztak a probléma enyhítésére.

Görög mitológia, istenek

Mit ahogy már sokan tudjuk, az ógörög világ lakói többistenhitüek voltak. Az istenek generációja 3 részre oszlik. Talán 3. volt az amelyik jobban elterjedt és ez az amit mi is jobban ismerünk. Az Olimposi Istenek világa. Ám nemcsak a fő olimposi 13 isten létezett. A különböző mesterségeknek, cselekményeknek is voltak isteneik. Vagy épp félistenek (pl. Herkules). Nagyon sok mitológiai szereplő az istenek leszármazottai.
Nagyon fontos tisztában lenni eme fogalmakkal, mert Görögországban szinte minden az ókorból származó műemlék a nemcsak a görög történelemhez tartoznak, hanem ezekhez tartozik egy monda is. Melynek szereplő legfőképp istenek, vagy olyan halandók akiknek életét az istenek befolyásolták.